Egyéb kategória

A magyar geometrikus absztrakció kibontakozása (1945–1970)

A magyar geometrikus absztrakció a második világháborút követően új energiával és radikalizmussal jelent meg. A politikai-társadalmi átrendeződés és a művészeti modernizáció együttesen teremtette meg annak lehetőségét, hogy a fiatal és középgenerációs alkotók a formák tisztaságában, a színek dinamizmusában és a térérzékelés újfajta megközelítésében találják meg alkotói szabadságukat. A geometrikus, konstruktivista és lírai absztrakt törekvések nemzetközi […]

A magyar geometrikus absztrakció kibontakozása (1945–1970) Read More »

Realizmus és szimbolizmus a magyar festészetben – mesterek és irányzatok találkozása

A Realizmus és szimbolizmus a 19–20. század fordulóján különösen meghatározóvá vált a magyar festészetben. A korszak kiemelkedő alkotói — Mednyánszky László, Egry József, Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly, Domanovszky Endre, Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Dési Huber István és Derkovits Gyula — mind egyedi módon kapcsolták össze a valóságábrázolást a szimbolikus, érzelmi, sokszor spirituális tartalmakkal.

Realizmus és szimbolizmus a magyar festészetben – mesterek és irányzatok találkozása Read More »

Modernizmus, expresszionizmus, avantgárd – a magyar festészet új korszaka

A modernizmus, expresszionizmus és avantgárd hármasa a 20. század elején alapjaiban formálta át a magyar képzőművészetet. A kor művészei szakítottak a hagyományos akadémiai festészettel, és új kifejezési formákat, színeket, látásmódot hoztak létre. Rippl-Rónai József, Vaszary János, Tihanyi Lajos és kortársaik nemcsak a hazai művészeti életet újították meg, hanem nemzetközi szinten is meghatározóvá váltak. A modernizmus

Modernizmus, expresszionizmus, avantgárd – a magyar festészet új korszaka Read More »

Az avantgárd és absztrakt (nonfiguratív) irányzatok magyar mesterei

Avantgárd és absztrakt művészet Magyarországon A 20. század első felében Magyarországon is kibontakozott az avantgárd és absztrakt művészet, amely szakított a hagyományos ábrázolással, és új formanyelvet keresett az érzelmek, eszmék, szellemi tartalmak kifejezésére. A nonfiguratív (vagyis nem ábrázoló) festészet célja nem a valóság másolása volt, hanem annak újraértelmezése, belső tartalommal való megtöltése. A korszak legfontosabb

Az avantgárd és absztrakt (nonfiguratív) irányzatok magyar mesterei Read More »

A Nagybányai iskola és a posztimpresszionizmus öröksége – a modern magyar festészet bölcsője

A Nagybányai iskola -művésztelep– a 19–20. század fordulóján nem csupán egy festőiskola volt, hanem egy egész művészeti mozgalom, amely forradalmasította a magyar képzőművészetet. Az itt alkotó művészek – köztük Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla, Csók István, Glatz Oszkár, Rudnay Gyula, Ziffer Sándor és Ferenczy Valér – új látásmódot hoztak el Magyarországra. A

A Nagybányai iskola és a posztimpresszionizmus öröksége – a modern magyar festészet bölcsője Read More »

20. század közepe – modernizmus és szocialista realizmus a magyar képzőművészetben

A 20. század közepén a magyar képzőművészetet kettősség jellemezte: egyrészt a modernizmus szabad kísérletező szelleme, másrészt a szocialista realizmus ideológiai kötöttsége. Ez az időszak különösen izgalmas, mert a művészeknek egyensúlyt kellett találniuk az egyéni önkifejezés és a politikai elvárások között. Olyan alkotók formálták a korszak arculatát, akik a magyar művészetet nemzetközi szintre emelték. 1. A

20. század közepe – modernizmus és szocialista realizmus a magyar képzőművészetben Read More »

A 20. század eleje: az avantgárd és a nagybányai iskola mesterei

A magyar festészet megújulása A 20. század eleje a magyar képzőművészet egyik legizgalmasabb időszaka volt. Az európai művészeti áramlatok hatására új stílusok, új látásmódok és kísérletező szellemiség jellemezte a korszakot. Két meghatározó irányzat emelkedett ki: a nagybányai iskola, amely a természetelvű festészetet képviselte, és az avantgárd mozgalom, amely a modern, kísérletező művészet előfutára lett. A

A 20. század eleje: az avantgárd és a nagybányai iskola mesterei Read More »

Régi bútorokat örököltünk…

Ha egy lakást öröklünk meg, vagy éppen régi lakást vásárolunk meg berendezési tárgyakkal nagyon sok bútorhoz is hozzájuthatunk. Ezek nagy része felesleges kacatnak tűnhet. A legtöbbjük nagyon sok helyet foglal el és igazán az ember nem tud vele mit kezdeni. Tárulásuk, szállításuk nehézkes és időigényes is lehet. A régi antik bútorok iránt nagy a kereslet.

Régi bútorokat örököltünk… Read More »

Ezüst tárgyak eladása

Korábban nagyon divatos volt az ezüst tárgyak használata. A tehetősebbek nagyon sok ilyen tárgyat használtak akár naponta is. Akár cukor kiöntők, tálcák, étkészletek, kancsókat vagy éppen sószórót is használtak az étkezések során. De gyakori volt az ezüst ékszerek, karórák, medálok használata is. Korábban gyakran találkoztunk ezért pénzekkel is. Sokunk birtokában lehet ilyen tárgy, mely például

Ezüst tárgyak eladása Read More »

Hogyan működik az antik arany felvásárlás

A korabeli időkben nagyon divatosak voltak az arany használati tárgyak. Nem csak ékszerek, mint nyakláncok, fülbevalók, hanem mindennapos használati eszközök, mint a zsebóra, vagy éppen étkészlet, evőeszköz.  Az arany tárgyak igazi értékének megállapítása nagyon nehéz. Egyes dolgok nem tiszta aranyból készültek, vannak aranyozott, arannyal futtatott ékszerek vagy használati tárgyak. És sokak számára a réz és

Hogyan működik az antik arany felvásárlás Read More »

Most 40%-al többet fizetünk mindenért!

Dinasztiánk idén ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját, így most 40%-al többet fizetünk minden értéktárgyáért!